A ki nem adott forráskódok balladája

Mai írásomban egy régi és rendszeresen előforduló témát a forráskódok közzétételének mikéntjét járom körbe. Megvizsgálom azt is, h lehetséges-e egyszerre a jogkövető magatartás és a forráskódok nem publikálása!

Szabad szoftverek alapelvei

A Szabad szoftverek világa két alapelvre épül. Egyik a Richard Matthew Stallman által 1984-ben életre hívott Gnu projekt, ami a szabad szoftverek alapelveit rögzíti:

Szabad szoftver alatt értünk minden számítógépes programot és dokumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

• A szoftver bármilyen célra felhasználható.

• Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására.

• Szabadon terjeszthető, továbbadható.

• Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

• A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele a forráskód elérhetősége.

 

A másik, a közösség önkéntes munkája

Ezt az elvet kitűnően fogalmazta meg a Linux Mint oldala

“Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentáció írás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.”

Az elmélet és a gyakorlat közötti különbség általánosságban

Sajnos sokszor előfordul az életben, h van egy nemes cél, de a kivitelezésben már világosan látszik, h az alapelv maradéktalanul nem tartható. Gondoljunk csak a 60-as évek hippi kommunájára, ahol a lefektetett alapok a közös kábszer és a közös nő használat volt.
Aztán, amikor kiderült, h a közös kábszer használat nem feltétlenül egyforma mennyiséget jelent, a közös nő használat hozhat problémákat is (apaság megállapítása gyermekáldásnál illetve a nemi betegségek terjedése); világosan látható volt, h az alapelv a gyakorlatban nehezen fenntartható.

Hogy néz ki mindez a szabad szoftverek háza táján?

Láthatjuk, h a felhasználók itt a lefektetett alapelvet kérik számon és mivel híján vannak alapvető információknak, ezt nem is lehet nekik felróni. Ugyanis a forráskódok közzétételének elve a gyakorlatban a Linux disztrók 99%-nál egyáltalán nem érvényesül!

Ezen weboldal szerint a tisztán nyílt forráskódú disztróknak a száma az egészen pontosan 13 darab!  Az összes, a listán nem szereplő disztró, tehát a DW-n nyilvántartott 274 darab mind-mind tartalmaznak zárt fejlesztést, ergo ugyanúgy nem adják ki az összes forráskódot/vagy nincs is nekik mert eleve zárt kódú szoftvereket használnak  mint a blackPanther OS. Igen, az Ubuntu az összes forkjával együtt ilyen (kivéve a listán szereplő Trisquel, ami azért nem a legismertebb fork).

Nekik is írjatok, hogy kell nektek a forráskód, és , hogy ne merjenek semmiért pénzt kérni, mert ti azt mondjátok, hogy nem lehet. :)

De miért nem valósulnak meg ezek a nemes alapelvek?

Ennek több lehetséges oka van:

1. Emberi tényezők: Hiába hirdetik magukat a fejlesztők úgy, h mindenki belenyúlhat a kódba és javíthat rajta ez a való életben sokszor nem valósul meg. Elküldi a delikvens a KDE-nek a javítást és:

1. válaszra sem méltatják, 

2. nem tetszik nekik a megoldás

3. más úton akarják megoldani.

Ehhez persze joguk van, de hosszú távon nem motiváló.

2. A fenti tábortüzes példánál maradva a valóságban sokszor ez úgy ölt testet a közösségi szellem, h a tábortűz körül heverészik mindenki és süti a pecsenyéjét, míg van egy-két ember, aki hordja a fát és rakja a tüzet.

1. rosszabb esetben még noszogatják is azt, aki hozza a fát és közlik vele, h rossz fát hozott.

2. még rosszabb esetben világgá kürtölik, h a fát lopta.

3. És legrosszabb esetben szépen elviszik a felhalmozott fát egy másik tisztásra, tüzet raknak belőle, megsütik a szalonnát és lapogatják egymás hátát, h mennyit tettek a közösségért, miközben másokat is lebeszélnek az első tűzrakó látogatásától. Ha ez megvan böfögnek egyet és kérik az eredeti tűzre öntött anyag nevét mert az azóta már sokkal szebben ég.

Gondolom nem kell túl nagy fantázia ahhoz, h kitaláljuk egy ilyen közösségnek egy idő után sem fát, sem gyújtószerszámot, de még megsárgult blikket sem szívesen ad az ember annak ellenére, h az eredeti filozófia a fát hordóknak is tetszett hajdanán.

Ez a finom aránytalanság a közösség(?) munkavállalásában persze már másoknak is feltűnt. Olyanoknak, akik szintén jól ismerik a tábortüzes példát:

Viszont sokakban felmerülhet a kérdés:

hogy ha már nem valósul meg az elv de facto, de jure nem sérti a GNU-Liszenszet ez a magatartás?

A válasz röviden: Nem, mert láthatjuk, h egy törvényt betartani akkor kell, ha a törvény valóban érvényes arra az esetre.

De nézzük konkrétabban: A kódok kikérése az sokak hiedelmével ellentétben nem úgy történik, h user1 azt mondja, h neki kód kell, user n+1 kontrázik rá és megkapják.

Ha: Egy program beépül a rendszerbe mondjuk a Gimp és módosítva lesz, akkor közzé kell tenni a kódot, legkésőbb akkor ha a tulaj kéri.a módosított kódra vagy annak közzétételéért a tulajdonos emelheti fel a szavát. Ehhez persze lennie kell egy módosított forráskódnak, tehát a GPL program kódjában módosítást kell eszközölnie egy harmadik félnek.

Ha a program forráskódja nincs módosítva, viszont bővítmények kiegészítik, szintén nem kell külön kiadni, mert nem történik módosítás, és az eredeti helyén megvan a forráskód. A forráskódhoz elkészített leíró állományok nem képezik az eredeti forráskód részét, így annak sorsáról a szerző dönt, hogy közzéteszi-e vagy sem.

Kitűnő példa erre az alábbi képen látható Kubuntu és a blackPanther jobb egérklikk menüjében felfedezhető különbségek fordításban és különleges szolgáltatásban! 

Itt nincs mit kiadni, mert a forráskód nem módosult! A kiegészítések közzétételéről a szerző dönt, ebben a példában a blackpanther Os.

DE:

Ha Gomez brazil fejlesztő kitalál egy plugint miszerint minden nőnek a képeken nagy dudákat kreáljon a Gimp és ezt a Magyarch fejlesztője Takler Tamás megspékeli azzal, h egy trollface-t is rakjon minden szereplő fejére, akkor ennek a pluginnek a forráskódját elérhetővé kell tenni a Magyar Linux Fórum összes tagja számára,  tulajnak legkésőbb akkor, ha kéri azt.

Vagy: Tamás gondol egyet és a Gimp-ben módosítja az elérési utat teszem azt /usr/sharet/icon.png-ről /usr/share/gimp/iccon.png-re akkor ezt a módosítást közzé kellene tennie, legkésőbb akkor ha a tulajdonosa kéri azt.

és lezárásképp még egy gondolat:

Mitől létezhet a szabad szoftver ha az alapelvek nem érvényesülnek?

A választ sokkal inkább gazdasági érdekek mentén kell keresni. A szabad szoftvereket évtizedek óta fejlesztik, de a rendszeres fejlesztés 95%-át programozók végzik el kőkemény fizetésért maradék 5% dolgozik idealizmusért.

Az alapítványt pénzelőknek meg adózás szempontjából jobb alapítványba tenni, mint leadózni és a reklám értéke is megvan, h egy nagytőkés valamilyen jótékony célú dologra adja a fejét, így mindenki jól jár.

Legeslegvégére egy költői kérdés: Vajon mit tudnának kezdeni a blackPanther Os forráskódjait követelők, ha az nem jut eszükbe, h ott keressék, ahová mindenki kiteszi?