Mitől lesz magyar a magyar fejlesztés?

Sokszor felmerül fórumokon és beszélgetések közben, h mitől lenne magyar a blackPanther OS. Kérdés olyan értelemben jogos, hogy a Linux-alapú rendszer inkább a határok nélküliséget, nemzetköziséget sugallja és ha már nemzethez kell kötni, akkor talán a SLS készítőjéhez, aki az első rendszert létrehozta meg a Slackware vonalhoz lehet(ne). Ebben a cikkben ezt a kérdést járom körül, megadva pár lehetséges választ!

Megnézzük mitől magyar a blackPanther OS.

Gyors összefoglalás:

A blackPanther OS magyar fejlesztésú oprendszer mert:

• ​Egy magyar brand, illetve a fejlesztők magyarok
• Számtalan egyedi, saját fejlesztés található benne
• Programok honosítása, magyar fordítások miatt  és
• Nem forkja más rendszernek
  
  

Ha szerinted ennek ellenére mégsem magyar tedd fel magadnak a kérdést:

• Német-e a Bmw, ha egyszer japán izzó van benne és Debrecenben rakják össze?
• Svájci-e az a svájci óra, aminek japán a szerkezete, tajvani a bőrszíja de svájcban rakják össze? (svájciak szerint igen)
• Amerikai-e a McDonald's ha a termékeiket egy bábolnai üzemben készítik elő magyar beszállítók nyersanyagaiból?
• Más magyar(nak mondott) oprendszerekné miért nem merül fel soha, h mitől magyarok?
  

És most nézzük picit részletesebben: 

Elöljáróban annyit megjegyeznék, olyan definíciót nem lehet megalkotni, amibe ne tudna belekötni valaki, főleg azért, mert a magyarságnak megélése is teljesen másképp történik különböző embereknél. ;)

Magyarságnak különböző definíciójával találkozhatunk, tehát az a magyar, aki:

•  Magyarországon él (és kiestek a határon túli magyarok)
• aki a Kárpát-medencében él (és kiesik Kossuth Lajos)
• aki eleget szenvedett a magyarságáért (és kiestek a táposok ;-)
• Vagy aki magyarnak vallja magát.

 

Fontos leszögezni, h attól mert egy disztrónak nem magyar neve van, nem kizárólag magyar a kezelőfelület nyelve, ne adj' Isten latin betűk is vannak benne nem csak rovásírás, attól még lehet magyar.

​Egy magyar brand, illetve a fejlesztők magyarok

A brand esetben nem kell túl gondolni az egészet, az alapító ezt tartotta fontosnak kiemelni. Úgy gondolta, hogy erről lehet megjegyezni a rendszert, mint, ahogy máshol is állatneveket adnak különböző disztribúcióknak. És mivel az alkotógárda is magyar, ezért ezt tartották fontosnak kihangsúlyozni a magyarságot. Itt kell megjegyezni, hogy egyáltalán nem egyedi dolog az, hogy valaki a disztróját egy nemzethez/identitáshoz köti. A Linux családfáját elnézve több érdekes példát is találunk, például: Ubuntu muslim edition, Nepalinux, Hawaii OS, Maui. Stb.

Fejlesztések

Az előző ponthoz lazán kapcsolódik, ha a fejlesztők magyarok a fejlesztésük is hozzájuk köthető. Itt alapvetően még két részre is tudjuk osztani a kérdést:

1. Számtalan saját, egyedi fejlesztés: A rendszer gördülékenyebb használata érdekében saját kútfőből készített programok. Ide tartozik számos különleges program, az App Helper, AppMime ami a vezérlőközpontot teszi teljesen egyedivé, a ’Mappa a választottakhoz’, illetve a ’Képernyőforgató’, és még számos egyéni alkalmazás is, amiről ezen a linken olvashatsz.

2. Programok honosítása, magyar fordítások: Ebből rengeteg készült a fejlesztők által. Többek között a KDE asztal fordításának óriási hiányzó hányada. A magyarra fordításnak buktatóiról bővebben ezen a linken olvashatsz.

Az alábbi képen látható Kubuntu és a blackPanther jobb egérklikk menüjében felfedezhető különbségek fordításban és különleges szolgáltatásban!

Csak 2003-2008 között részben vagy egészben honosított programok jegyzéke a honlapon is elérhetőek.

Terminál honosítási állománya 3336 sor. Ebben legalább 1000 sor fordítás van

3. Átvett nyílt/zárt fejlesztések, ugyancsak magyar fejlesztők által fordítva forráskódból bináris formátumba, és külön integrálva a rendszerükbe.

Közhiedelemmel ellentétben miszerint a blackPanther az „csak” a mások által fejlesztett szoftvereket lopkodta¹ és idegen tollakkal ékeskedik; nos a valóság sokkal összetettebb:

Elsősorban technikailag nem lehetséges, mivel teljesen egyedi csomagstruktúrát, számos egyedi csomagnevet és keresztüggőségeket is tartalmaznak a programok.

Egy program rossz integrációja a rendszerbe számos működési vagy biztonsági problémát okozhat. Még egy rosszul megválasztott font is csinálhat galibát, de egy hibás csomagfüggőség vagy egy rosszul integrált, inkonzisztens program, a rendszer teljes összeomlását is okozhatja. Tehát a rendszerbe integrálás közel sem azt jelenti, hogy programok blackPanther OS logót kapnak, hanem legtöbbször több órányi, napnyi olyan háttérmunka is van velük, amit a felhasználó egyáltalában nem érzékel. Maga a bináris elkészítése akár több óra is lehet.

Itt egy videó arról, hogy készül el egy Firefox a blackPanther OS-re, egy forrásállományból: 

Nézzük például a Gimp-et, a telepítésének majd kétszer akkora a helyigénye blackPanther OS-en, mint mint más rendszereken, tekintettel arra, hogy sok extra összetevő már előre bele lett építve a programcsomagba, ellentétben más rendszereknél ahol többnyire natív, nyers, üres szoftvereket kapunk. Ezáltal menürendszerben a felhasználó által is észrevehető, jelentős és hasznos különbségek vannak.

A programok konzisztenciájáról, rendszerintegrációról itt olvashatsz.

Nem forkja más rendszernek

Ha egy pillantást vetünk a Linux családfájára láthatjuk, hogy a blackPanther OS a Mandrake-ből származott le 2002-ben. A Mandrake 2012-ben, majd az utódja a Mandriva 2015-ben szűnt meg több csődeljárás és felfüggesztés után.

Mandrake-ből örökölt DrakX grafikus eszközkészlet máig egyedülálló, de csak ~12-15 elemet tartalmazott eredetileg, amit a blackPanther-projekt további ~20-25 elemmel egészített ki a saját rendszeréhez- Tehát már régen túlhaladta az eredetit, és itt kell megjegyezni, hogy ezek már különálló egyedi fejlesztések, és nem más programok másolatai.

Illetve ott van még egy fő tényező is, hogy a blackPanther OS nem használja más rendszerek programforrásait sem, ami más, közismert rendszereknél gyakran előfordul.

​És mi a helyzet más magyar disztribuciókkal?

Jelenleg ezekről a magyar Linux alapú fejlesztésről lehet tudni:

• blackPanther OS,
• RedPepper-Linux (nem lett kiadva)
• LittleSuise
• Frugalware
  
• UHU-UBK*, 
• Magyarch** (nem lett kiadva)
• RaveOs Gaming Linux

Van aki hivatkozik még a Sulix***-re, de ez nem egészen pontos, hiszen nem fejlesztik jó pár éve, és valódi rendszerfejlesztés nem is volt, hiszen Red hat csomagok közé rakták a saját komponenseiket. Ráadásul soha nem volt valódi felhasználói tábora, csak a kész terméket árulták iskoláknak. A Frugalware fejlesztése is áll már pár éve, és már a magyar alapítója is jó ideje elhagyta a projektet, ezáltal a magyar gyökereket is elengedhetjük, nem magyar projektként szűnt meg.

Remélem sikerült megválaszolnom a címben feltett kérdést. Lezárásképp csak annyit jegyeznék meg, h a párduchoz fűződő állítólagos ősmagyar mondát a fejlesztők is csak egy korábban, a hálón fellelhető, egyébként vicces paródiából ismerték meg. Ők maguk sem a szélsőjobb oldallal, sem ezzel a történelmileg megkérdőjelezhető ezoterikus rétegével soha nem foglalkoztak, nem ismerik és semmilyen kapcsolatuk nincs vele.

 

* UHU-Ubk megszűnik várhatóan 2025 nyarán

** Magyarch fejlesztése megszűnt valamikor 2022-ben. 

***  Sulix megszűnik várhatóan 2025 március 31-énRave